Mininovella a való életből 2.1
Előkészületek
Emma rákényszerült, hogy már már elviselhetetlen bél és végbél problémájával orvoshoz forduljon. Végtelen szerencséjének és korábbi betegségeinek köszönhetően szinte azonnal egy specialistához irányították. A specialista megállapította, hogy nagy a baj, de szerencsére eddig semmi helyrehozhatatlan dolog nem történt, de mindenképpen műtétre, műtétekre lesz szükség. Ehhez viszont előkészítő vizsgálatok kellenek. Emma kapott rögvest egy maréknyi beutalót. Legnagyobb döbbenetére az összes beutaló más más kórházba vagy rendelőintézetbe szólt. Így kb. 2 hónap leforgása alatt Budapest szinte valamennyi egészségügyi intézményében ücsörgött jó néhány órát vagy időpontra vagy a vizsgálatra várva. Mint kiderült sok intézményben még az időpont kérést sem lehet telefonon elintézni, csakis személyesen. Még szerencse, hogy Emma nyugdíjas, így nem kellet szabadságot kivennie.
A legtöbb intézményben konkrét időpontra szólt a vizsgálat, ennek ellenére, például a vastagbél tükrözésnél, ahová csakis kísérővel mehetett, 5 órát kellet csak arra várnunk egy végtelenül huzatos, 3 bejárattal rendelkező, folyosóként és ruhatárként is szolgáló részében a rendelőnek, ahol a fűtés szinte elenyésző volt és mindenki nagykabátban ücsörgött, hogy végre behívják a vizsgálatra. A vizsgálat maga kb. 5 perc volt, majd pár perc elteltével kezünkhöz kaptuk a szerencsére negatív leletet és mehettünk is haza. Az előkészületeket kb. 2 hónap alatt sikerült lebonyolítani, de ez azért volt ilyen "gyors" mert a beteg állapotára való tekintettel, mindenhol sürgősséggel kezelték. Így pl. a vastagbél tükrözésre nem 4 hónapot kellett várni, csak pár hetet.
Nagyon komolyan elgondolkodtam, hogy ha valakinek felmerül egy komoly vastagbél problémája, szükséges lenne a tükrözés, hogy nem daganatos-e az illető, lehetséges hogy 4 hónap várakozás alatt akár el is viheti a beteget? Ugyan orvos nem vagyok, de azt hallottam, hogy az ilyen típusú betegségek gyakran nagyon gyors lefolyásúak sajnos.
Ja igen, azt elfelejtettem említeni, hogy természetesen, ha az ember nem a "TB" szolgáltatásait veszi igénybe, hanem maga fizet a vizsgálatért, akkor szinte azonnal elvégzik a vizsgálatot. Az orvos ugyanaz, a rendelő a személyzet és a kiszolgálás is azonos. Ezek szerint van szabad orvos, szabad asszisztencia kapacitás és van szabad rendelő, de csak pénzért. Biztos bennem a hiba, de ha mindez rendelkezésre áll, vajon miért kell akár 4 hónapot várni a vizsgálatra.
Másik érthetetlen dolog a számomra, hogy miért kellett több intézményt felkeresni a más más vizsgálat miatt, miért nem lehetett elvégezni egy helyen mindent. Bár azt el tudom képzelni, hogy lehet olyan vizsgálat, amelyre a megfelelő berendezés nem található meg minden kórházban, de ha már van egy kórház ami egy betegségre specializálódott műszerrel rendelkezik, akkor feltételezhető, hogy a betegség specifikus összes vizsgálatot itt tudnák a legjobban elvégezni. Az is elgondolkoztató, ha Emma vidéken, egy kis eldugott tanyán élne, vajon mennyi pénzt és időt kellett volna utazásra fordítania, vajon a nyugdíjából ki tudná-e fizetni, vajon a lakhelyéről indulnak-e úgy busz vagy vonat járatok, hogy mindenhová időben odaérjen.
Na de haladjunk sorjában. A vizsgálatokat követően újra specialistánknál kötött ki Emma, aki az eredményeket áttekintve közölte, hogy erre számított, akkor jöhet a műtét, majd kedvesen egyeztettek egy időpontot kinek mikor alkalmas. Emma már meg sem lepődött, hogy újabb intézménnyel ismerkedhet meg, ami lakhelyétől nézve a világ végén van, valahol délpesten.
