Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 4.

Mininovella a való életből 1.4

Második nap / 3

Ebéd után sziesztáztunk egy kicsit, majd egy újabb séta közben megtetszett egy étterem, hol azzal a nyüves SZÉP kártyával is lehet fizetni, mert az esti halászleves fiaskó, és a "csúcs" reggeli után, én biza nem voltam hajlandó ismét a szállóban enni. Este 6 körül vissza is mentünk a Park vendéglőbe. Ahhoz, hogy a teraszon együnk, este már nagyon hideg volt, így az étterem egyik belső "szobájába" ültünk le. BSZ szerint én mindenben csak a rosszat látom, lazítanom kéne kicsit, de mit tegyek ha nem megy, ha nem hagyják. pedig én úgy szeretném....

És elkezdődött a szörnyülködések sora...

• A pincér -férfi létére- rosszabb volt mint egy klimaxos szőke bombázó, mindenhez "pofákat" vágott

• Nekem régi mániám, hogy szeretem a csapvizet, pláne ha jó hideg, így kértünk egy kancsó bort és egy kancsó jeges, citromos vizet.... És igen, jól sejtitek, jött a ki szórakozik a másikkal játék, avagy biztos félre értettük egymást, a kedves vendég szóda vizet vagy ásvány vizet rendel... DE NEM!
  Kedves vendéglősök....
  Tessék már megtanulni, hisz tanítják ugye.... hogy egy pohár vizet, kérés nélkül is le kellene tenni az asztalra...
  Ja, hogy ez nem hoz a konyhára???...
• Balaton és bor... hát igazán nem értem, amit rendeltünk volna, itt sem volt.... Aztán sírunk hogy nem jön a turista....
  De miért is menjek olyan helyekre ahol csak elméletben van választék.....
• Tudom nevetséges... de mégis bosszantó..... mert odaragadt a kezem az asztalhoz.... VIASZOS VÁSZON TERÍTŐ.... Ide akarunk mi külföldi turistákat..... Tudom, könnyebb takarítani, nem kell mosatni... Istenem hányadik században élünk.... Van mosógép!!! Nem a nagy kék/szürke vízbe (Balaton) kell a terítőt kézzel sulykolva mosni....
• Desszertnek szívesen fogyasztottam volna gesztenye pürét, de kiderült, igazi tejszínhab nincs, csak a flakonos műanyag, így erről letettem. Pláne, hogy ugyan kedvesen, de maró gúnnyal az arcán közölte a pultos -pincért már ezer éve nem láttam, így kimentem az italos pulthoz- hogy ez nem cukrászda.

A nap piros pontja(i)

A kaja viszont frenetikusan jó volt. Hatalmas adag vegyes sült hús, isteni krumplival, pirított hagymával.

Még egy dolgot meg kell említenem. Nekem nagyon fontos, hogy a mellékes, az mennyire mellékes.... Nos azt kell hogy mondjam, itt ez volt  a  fő. Az állam is leesett attól a luxustól, amit  a mosdóban találtam. Megmagyarázhatatlan számomra ez a kettősség,  a viaszos vászon kontra luxus mosdó...

Külön meg kell említenem, hogy a vendéglő kutyabarát. Mi sem tanúsítja ezt jobban, minthogy egy nagyon csúnya francia bulldog egész este ott mászkált a vendégek lába között, dörgölőzött simogatásért.

Ez a rész megint a kajálásról szólt, de kitartás... folyt. köv. :)