2012. dec. 17.

Könyv ajánló, Lora Leigh: Buja fiúk

Lora Leigh: Buja fiúk (Nauti Boy)


Nemrég jelent meg Lora Leigh: Buja fiúk c. könyve az Ulpius Ház kiadásában. (http://www.ulpiushaz.hu/leigh-lora-buja-fiuk)

Az írónő Lora Leigh, a New York Times bestseller szerzője. Sokan az erotikus-romantikus irodalom koronázatlan királynőjének tartják.

A történet nagyon röviden
Két magányos szülő -serdülőkor környéki ellenkező nemű gyermekekkel- összeköti az életét egy szebb jövő reményében. Bár a kislány Kelly 9 éves, már így is vonzódik új fiútestvéréhez. Ahogy az évek telnek a vonzódás minkét fél részéről csak még erősebb, mígnem a nagy korkülönbség és a lány ártatlanságát védendő a Rowdy elmenekül otthonról, beáll katonának. Telnek az évek, eközben a Rowdy unokatestvérei, mindeközben szorgalmasan hajkurásszák a lehetséges partnereket a lány közeléből.A három unokatestvér (a Buja Fiúk) édes kiképzésben részesülnek egy magányos nő részéről. A nő csábításai és a kiképzés vezet el ahhoz a tragédiához, hogy Kellyt egy éjjel kis híján megerőszakolják. A rendőrség tehetetlen, nincsenek értékelhető nyomok a helyszínen. Rowdy a katonaságtól visszatérve a kezébe veszi a nyomozást, igyekszik elkapni unokatestvérei segítségével az elmebeteg merénylőt, aki több lányt már sikeresen megerőszakolt és megölt, így rettegésben tartva a környék lányait. Mindeközben a történetet -a cím ígéretet meg nem hazudtolva- áthatja a buja szex.
Hogy érdemes-e elolvasni? Olvasás után ítélje meg mindenki maga.  Az biztos, hogy krimi és a szex áthatja a történetet, de mindeközben ne gondoljuk, hogy egy igazán ütős krimi kellős közepében találjuk magunkat, vagy a történet túl izgató lenne, annak ellenére, hogy egy lány és 3 fiú mindenféle számszerű variációban előfordul a történetben.

A Buja fiúk sorozat több részből áll, jelenleg a 2. rész a Buja éjszakák jegyezhető elő a kiadónál, a történet többi részen egyenlőre angol nyelven érhető el.
A sorozat részei: 
1. Buja fiúk
2. Buja éjszakák
3. Nauti Dreams
4. Nauti Intentions
5. Nauti Deceptions


2012. dec. 10.

Ajánló (ajánló?????), Sylvia Day: Melléd láncolva - Reflected in you (Crossfire sorozat 2. kötet)

Sylvia Day: Melléd láncolva - Reflected in you (Crossfire sorozat 2. kötet)


A Melléd láncolva a Crossfire sorozat második kötete, mely az Ulpius Ház kiadásában jelent meg. (http://www.ulpiushaz.hu/day-sylvia-melled-lancolva)
A történet nagyon röviden az előző kötet előzményeivel
A 24 éves Eva Trammel (Miss Probléma) most költözött fotómodell barátjával Caryvel New Yorkba, Manhattan egyik menő épületének egy lakásába, gazdag mostoha apjának köszönhetően. Eva a munkahelyén szó szerint seggre esik a Cross Industries tulajdonosa Gideon Cross (Mr. Kényelmes) a jóképű sötét hajú pasi előtt. A két főhős már ekkor érzi a heves vonzalmat a másik iránt. A Melléd láncolva kötetben mindketten elmondják egymásnak mit éreztek, hogyan látták a másikat, mikor szó szerint egymásba botlottak.
Egyikőjüknek sem kell sokáig várnia a másikra, vad fantáziájuk képei hamar beteljesülnek A féktelen szex hamar átfordul egy kizárólagosságon alapuló szenvedélyes kapcsolatba, mely nem felhőtlen. Mindkét fél nagy puttonyt cipel a hátán, és a puttony tartalmát ki könnyebben ki nehezebben osztja meg a másikkal. Eva állandóan menekül, nála ez a problémák megoldása, Gideon pedig bezárkózik csigaházába. Ahhoz hogy  a kapcsolat jól működjön el kell takarítani a múlt szemeteit, sérelmeit és sérüléseit, s mivel mindketten birtokló típusúak még ezzel is külön meg kell küzdeniük.
A második kötetben egy se veled se nélküled kapcsolatot szenvedhetünk végig. Néha megfordulni látszanak a dolgok, most Gideon menekül és Eva a ragaszkodó. Eva szó szerint végig nyűgösködi a történetet. Cary a jóbarát most kifejezetten jófiúként segíti Evat, hogy átlendüljön lelki válságán. Miután szakítanak főhőseink, Eva Cary segítségével kezébe veszi az irányítást és végre nem tiniként viselkedve elkezdi használni a fejét és kideríti mit rejt Gideon puttonya. Miközben a mindkét fél részéről felbukkanó régi szeretők bonyolítják főhőseink életét,egy a múlt árnyából felbukkanó "démon" szép csendben egy krimi olvasóivá változtat át bennünket. Ez a krimiszál az egész történetet átfonja, de erre csak a történet végén derül fény és ért meg jónéhány dolgot az olvasó. E krimiszál vezet el a történet végéhez és ad jó kiinduló alapot a következő kötethez, kérdőjeleket hagyva a fejekben.
A második kötet elolvasása előtt mindenképpen javaslom az első kötet újraolvasását, mert a történet szó szerint, mintha csak ketté lett volna vágva, szinte minden bevezető nélkül belecsap a lecsóba.

A címből is látszik, hogy ambivalensek az érzéseim e trilógia mind első mind második részével kapcsolatban. A történet erősen emlékeztet a E. L. James Ötven árnyalat sorozatának történéseire, még ha a cselekményszál kicsit más is, de a vonalvezetés nagyon hasonló. Bevallom, nekem továbbra is gyenge utánzatnak tűnik még akkor is, ha a karakterek, a személyiségek nem azonosak. Amennyiben az olvasó már ismeri a történetet, és újra elolvassa a Melléd láncolva kötetet azt hiszem egy egész másik könyvet élvezhet végig.

Továbbra is fenntartom véleményem, miszerint Kesha (http://micsoda-szerelem.blogspot.hu/), ZoÉ (http://myfantasiabyzoe.blogspot.hu) vagy Pixie (http://pixiesstories.blogspot.hu) történetei között is akad jobb, szerintem simán felülmúlja ezt a bestsellernek kikiáltott sorozatot.

A regény erotikus töltete miatt,  továbbra sem árt a telefont kézközelben tartani a 112 segélyhívót tárcsázása miatt amennyiben nem áll otthon rendelkezésre tűzoltásra alkalmas személy, hogy kirendelhessünk egy komplett tűzoltó brigádot...

Összefoglalva, ha nem zavar a gyenge történet a rengeteg tinis nyafogás, akkor bátran olvassuk el a Crossfire sorozat második kötetét is. Én mindenesetre várom a folytatást, ha másért nem is, de azért biztosan, hogy a történet végét elolvassam.

2012. dec. 7.

Könyv ajánló (ajánló???), Sara Fawkes: Amit csak ő akar (Anything He Wants)

Sara Fawkes: Amit csak ő akar (Anything He Wants)


A tegnapi napon jelent meg Sara Fawkes Amit csak ő akar című könyve a könyváruházakban. A könyvet a Hangos Könyv Kiadó jelentette meg. 
A könyv magát úgy reklámozza, hogy a Sara Fawkes a USA Today bestseller írója. A borító a most divatos fekete színben pompázik, és egy hófehér tollpihe képe látható rajta, alatta a felirat: A szenvedély fogságában. A hátsó borító szerint romantika, perzselő erotika, bűnügy szavak jellemzői a műnek, ezeket emelték ki az ajánlóban. Elsőre ez remek kombinációnak tűnt, így a könyvet nagy várakozással vettem meg a megjelenés napján.  
A borítóra pislantva a Twilight Saga utolsó kötetének a Hajnalhasadásnak egy jelenete ugrott be. Mosolyogva kezdtem el olvasnia a könyvet, Lucy Delacourt álmodozik egy jóképű pasiról, akivel minden nap egy liftben utazik a munkahelyén, majd szó szerint a 3. oldalon szinte minden bevezető nélkül Lucy a jóképű pasi és a szex a liftben lett a téma. Így elsőre mintha gyomron rúgtak volna. Kérem szépen, hol van itt a romantika???? 
Néhány oldallal később Lucyt felkísérik az irodaépület legfelső szintjére (ugye nem is ismerős sehonnan) ahol állásinterjún vesz részt. Választhat, elbocsájtják jelenlegi állásából, vagy Jeremiah Hamilton (a jóképű szexéhes idegen a liftből) cégvezető személyi aszisztense lehet. Hogy mit is takar ez a munkakör? Amit csak Ő akar. Lucy az állásinterjú végén megtapasztalja, mit is jelent az, hogy amit csak Ő akar, azaz mindent. Bárhol, bármikor, bármit.
Tovább olvasva a könyvet olyan gondolataim támadtak, hogy igazából ez nem egy regény, hanem egy olcsó pornófilm könyv formában. A szereplők viselkedése, gondolatai sokszor egy átlagos tini szintjét sem érik el. A cselekményszál enyhén szólva is gyenge és zavaros. A krimiszálnál eszünkbe se jusson Agatha Christie magasságokba emelkedni. Gyakorlatilag a könyv feléig, kétharmadáig nem igazán derül ki semmi, főhőseink szinte csak léteznek és folyton szexelnek. Lucy számomra váratlanul kezd el alávetettként viselkedni, Jeremiah pedig uralkodóként. 
Ebben a könyvben minden van, csak romantika és perzselő erotika nincs. Van helyette sok szex. 
Olvasás közben állandóan csak a miért, szó jutott eszembe. Az egész könyv szerintem a pénzről szól. Arról a pénzről amit a kiadó és az író keresni akart az E. L. James Ötven árnyalat  és Sylvia Day Crossfire sorozatának hátszelét meglovagolva.
Mindezek után döntse el mindenki maga, el kívánja-e olvasni a könyvet. Nekem mindenesetre nagy csalódás volt ez a mű, úgy érzem be lettem csapva, nem azt kaptam, amit ígértek nekem.

Miután a könyv, olyan kurtán furcsán, mondhatni zavaros véggel fejeződött be, kicsit kutakodtam a neten és rájöttem, hogy igazából ez is egy sorozat, melynek egyenlőre az első része jelent meg itthon. Szomorú, hogy a kiadó nem is jelezte egyenlőre, hogy sorozatról beszélünk, illetve a következő kötetek mikor jelennek meg.
( The Meeting (Part 1), The Contract (Part 2), The Secret (Part 3), The Rescue (Part 4) és a The Betrayal (Part 5))

2012. nov. 20.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 7.

Mininovella a való életből 1.7

 

Harmadik nap / 2



A portára leérve egy kicsit várnunk kellett, amíg az előttünk lévők is rendezték a számlájukat. Tényleg nem értettem, hová ez a nagy kapkodás, ráadásul utánunk nem sokkal érkezett még egy pár, akik szintén sorba álltak, hogy fizethessenek. Végül is a számlázással semmi gond nem volt. A tegnap csak kóstolóba kapott borból viszont szívesen vittem volna haza egy üveggel, így kértem, hogy a számlához azt is csapják hozzá. Ismét hangsúlyozom, hogy ez egy borbarát szálloda, ennek ellenére kiderült, hogy csak egy bontott palackkal áll rendelkezésükre a kívánt borból. Igaza volt tegnap este BSz-nek, mikor odasúgta, hogy fel kellett bontani az üveget. Pár perc múlva egyébként kiderült, hogy a bemutató vitrinbe van még egy palack bor amit elvihetünk. Jesszum pepi.... ez most komoly???? Egy olyan palack bort vigyek el, ami kit tudja mióta egy napsütötte vitrinben, változó hőmérsékleti viszonyok között állítva várja a vendégeket ki tudja mióta.... Elképesztő mennyire hülyének nézik az embert. Korábban írtam, hogy ez egy drága bor volt. Az étteremben kimérve 1500 Ft. körül volt decije, idefent 5000 körül volt egy palack. Ha ilyen drága borokat árulnak, azt gondolnám, legalább egy borhűtőre telhetne, abban is megtekinthetők az eladásra kínált borok. Természetesen a bort hagytuk tovább porosodni a vitrinben. Egyébként reggelinél felfedeztem, hogy az étteremben volt egy nagy, kétszárnyas borhűtő, de meglehetősen üres volt.
A számlázással és a fizetéssel egyébként semmi gond nem volt, korrekt volt a számla,a SZÉP kártyával is simán tudtam fizetni. Az viszont egy picit zavart, hogy a kártya lehúzását követően nem nekem kellett jóváhagyni az összeget. Valószínűleg úgy gondolták, hogy a PIN kód beütése helyettem egyfajta kedveskedés. Máskor ezt szóvá tettem volna, de most inkább legyintettem, szabaduljunk minél hamarabb.

Keszthelyt elhagyva eszembe jutott, hogy nem ettünk sült halat, márpedig a Balatonnál nekem az dukál. 
BSZ Balatonszemesnél lefordult kérésemre az autópályáról, majd bekanyarodtunk a kikötőhöz. Nagyon szép napsütéses, meleg nap volt, ennek ellenére itt sem találkoztunk turistákkal. A kikötő környéki kis üzletek nagy többsége szintén zárva volt, rengeteg koszos kirakatú elhanyagolt bódén tábla volt kifüggesztve, kiadó vagy eladó. Lehangoló volt a látvány. Kezdem érteni miért jön egyre kevesebb turista. Azt gondolom, ez egy öngerjesztő folyamat, de nem tudom hogyan lehetne kilábalni ebből. Két halsütőt is találtunk a kikötő mellet, a szimpatikusabbnál elkezdődött az egyeztetés. Mekkora halai vannak, hogyan készítik el a Hekket. Nem szeretem ha panírozzák, én úgy kedvelem, ha paprikás lisztbe van megforgatva és kisütve, ráadásul nem szeretem, ha extra fűszerezése van, akkor nem érzem a domináns hal ízt. Miután sikerült megállapodnunk mindenben BSZ kért még egy kávét, A szép napsütésben a halsütő előtt található gusztusosan elrendezett fa asztalok egyikénél fogyasztotta el BSZ a kávéját. Egy idő múlva éktelen zajra lettem figyelmes. Ahogy szemlélődtem, kiderült, hogy épp a kukás autó járja a körútját vasárnap. Tőlünk nem messze le is parkolt, járó motorja folyamatosan bőgött. Gondoltam mindjárt elmegy. Tévedtem, a motor időnként hangosabban bőgött, de szemmel láthatólag minden szaki a pilóta fülkében ücsörgött, senki nem ürítette a kukákat. Egy idő múlva már kezdtem ideges lenni. BSZ "odasúgta" figyelj! Figyeltem, csak nem tudtam mire figyeljek... Aztán észrevettem. A halsütő tulajdonosa? kijött egy nagy szatyorral a kezében, majd fürge léptekkel odament a kukás autó sofőrjéhez, majd átadta a csomagot. A kukás autó ezt követően gurult csak oda mellénk, majd fürgén kiugrottak a munkások, és elkezdték kiüríteni a kukákat. Nem értettem a dolgot, majd BSZ odasúgta "jatt előre". Te jó ég. Elképedtem. Gondolom, a szemétdíjat fizetik itt is a tulajdonosok/bérlők az önkormányzatnak, a kukások viszont csak akkor viszik el a szemetet, ha extra juttatást kapnak. Most értettem meg, miért került 450 Ft.-ba egy szimpla kávé. 
A halakat egyébként otthon fogyasztottuk el, így az újabb düh roham is csak otthon tört rám. 
  • Nem a megbeszélt méretű/súlyú halakat sütötték ki. Két bálnaméretű halat kaptunk, két közepes 20-25 dekás hal helyett. 
  • Sima só helyett vegetával ízesítették a jószágokat, melyre a vegetát bőségesen hintették, így egy merő zöldség ízű elképesztően sós valami jutott nekünk, nagyon sok pénzért. 

Komolyan azt hittem, reméltem, hogy a hétvégi fiaskó után, finom halat ehetek majd otthon ebédre, feledtetve a rossz tapasztalatokat. De ismét csalódtam. Úgy látszik ez a hétvége a csalódások hétvégéje volt.

Sokszor hall olyanokat az ember, híradásokba, bulvár műsorokba, hogy balatoni maffia. Kezdem felfogni milyen lehet itt az élet... Elszomorít. Ennek tényleg így kell működni? Tényleg így kell működnie egy szállodának, amit és ahogy leírtam?  Tényleg így kell a szemet elszállítani, tényleg át kell vernie a halasnak ahol csak lehet, másként nem tud megélni?

Tessék egy kicsit nyugatabbra kacsintgatni, tud ez másként, kulturáltabban is működni, becsapás, lehúzás átverés nélkül. Ha sikerülne ide eljutnunk, lehet, hogy tényleg azt mondhatnám, Bulika from jurop...

2012. nov. 14.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 6.

Mininovella a való életből 1.6

 

Harmadik nap / 1


Reggel ismét a szomszéd ébresztett.. Mivel ez a távozásunk napja, és még össze is kellett pakolni a csomagokat, valamivel hamarabb, fél kilenckor indultam az étterembe, a korábbi  "rutin" szerint előkészíteni a reggelinket.
Ismét nem ért  "csalódás" .....

  • Elég sokan ültek az asztaloknál még. Egy hölgy odakísért az egyik asztalhoz, miután látta, hogy az étterembe belépve tanácstalanul forgattam a fejem, vajon melyik asztal lehet szabad, ahol meg is van terítve. Egy olyan asztalhoz kísért legnagyobb megdöbbenésemre, ahol még a koszos tányérok is ott voltak egy nagy morzsahalom közepén... Tanácstalanul néztem rá... gyorsan összekapkodta a szennyes edényt, majd azt félretéve, egy ronggyal kezdte el a terítőről összesöprögetni a morzsát... kevés sikerrel....Döbbenten álltam mellette....Ez most komoly???? Nem figyeltem tovább a szerencsétlenkedését....
  • Míg vártam hogy elkészüljön az asztalunk, elmentem körbekémlelni, ma vajon mi jut nekünk....Közben az étterem szépen kiürült.  A teákat csorba (mondhatnám házias) bögrékbe tudtam elkészíteni.... a forróvíz fronton változás most sem volt...
  • A tegnap reggelihez képest nagyjából annyi változás volt, hogy sületlen, zsírtól csöpögő szalonna az volt dögivel, viszont ma már rántotta sem volt. Kérdésemre, hogy ugye hoznak még tojást, csak bajusz alatti morgást kaptam... kezdett a fejem átmenni szivárványba.... nagylevegő... mosoly... mantra: nyaralunk, nyugi van.... ismét megkérdeztem, hogyan juthatnék némi rántottához, mire a személyzet: hány tojásból süttessen csak és kizárólag nekem.... Tessék????? honnét tudjam, párom fog-e rántottát kérni, pláne hány tojásból... ráadásul soha senki nem kérdezte meg, melyik szobából toltuk oda a képünket... elgondolkodtató, honnét tudhatják vajon, ki vendég, ki csak betérő lesipuskás, hányan nem reggeliztek még....
  • Felvágott megint semmi...  egy kis tálban szó szerint 3 szelet szalámi... pár darab paprika csík, 5 szelet sajt, ebből kettő füstölt... A szalámira és a sajtra gyorsan lecsaptam néhány csík paprika kíséretében, majd elmentem pékárut vadászni....JÉÉÉÉ kifli.... 3 db. ... összeszedtem nagy boldogan...
  • Kezdett alakulni a reggeli, már csak a tejeskávé hiányzott... ekkor jutottak eszembe az este váratlanul elromlott kávégépek... BSZ le lesz törve... és jött a MEGLEPETÉS.... volt kávé...  kannába.... ki gondolná, hogy gondos szerelőmanók az éj leple alatt megjavították a masinákat....
    A tegnap esti pincér húzásai nem voltak semmik, de ez a kávégép elromlása teljesen kiveret a biztosítékot így utólag.... Nagy valószínűséggel az történt, hogy az étteremben lévő gép valóban elromlott, viszont MU-nak nem volt kedve, egy fél emeletnyit mászni a recepcióhoz, hogy hozzon egy csészényi kávét, a sertepertélő fiatalságot meg ugye kímélni kell, hogy is nézett volna ki, ha fáradtságtól remegő keze kilöttyintette volna a fekete nedűt.... egyszerűbb volt ezt így elintézni....
  • Miután ismét sikerült a személyzettel kontaktálni, kértem, hogy ha lennének szívesek valami felvágottat prezentálni... a válasz mint tegnap... miből mennyit.... EL SEM HISZEM... mint tegnap... üvölteni volna kedvem, de nem teszem.... leülök inkább falatozni...
  • Megérkezett BSZ aki lazán elsétált felderíteni a terepet, miután konstatálta, hogy hol ülök vérbe forgó szemekkel mint egy bősz bika, majd megjelent kezében egy tányér rántottával... felhorkantam.... A jó életbe... miért nem szóltak, hogy megjött a rántotta, ha már kifejezetten NEKEM süttették.... 
  • Elrobogtam én is a meleg étekért, majd útba ejtettem a felvágottas részt is hogy szemlét tartsak. A kis tálba becsempésztek ismét 5 szelet szalámit.....
  • Lekvár... Ránézésre nagyon csinos csatos üvegben, gusztusosan elhelyezve 3 üveg lekvár volt kikészítve a pulton. Az üvegre gondos kezek, csinos írással készült cetlit ragasztottak... Hmmm... házi lekvár... BSZ szereti a reggelit tejeskávéval és lekváros zsemlével befejezni, hát minden lekvárból pöttyintettem keveset egy tányérra, hogy kedve szerint élvezkedhessen... a házi lekvárt egyébként is nagyon kedveli.... Na ez is az év átverése volt... házi lekvár a frászt... az az igazi kevés gyümölcs sok cukor tescos minőség.... 
Reggeli után felmentünk a szobába összekészülődni. A "szabályok" szerint 10-ig el kell hagynia szobát. Szerencsére hamar elkészültünk a pakolással, sok holmink nem volt. Épp az utolsó ellenőrzést végeztem, ne felejtsünk ott semmit, kedvesem már az ajtónál állt, keze szinte már a kilincsen volt, mikor 3/4 10-kor csörög a szobai telefon. Egymásra néztünk érdeklődő tekintettel, majd párom visszalépett az ajtóból felvenni a készüléket....
A portáról szóltak fel, hogy menni kéne, el kell hagyni a szobát. Vehettük volna ezt kedves jelzésnek is, de miután azt is közölték, hogy már csak ránk várnak a számla elkészítésével, hát ismét felment a vérnyomásom.... dühösen mentem a számlát rendezni...

A nap piros pontja(i)
Volt kifli, a rántotta megint finom volt

Ez a rész megint a kajálásról szólt, de ígérem, a következő részben nem csak eszünk....


2012. nov. 9.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 5.

Mininovella a való életből 1.5

 

Második nap / 4 


Vacsi után sétáltunk kicsit a városban ismét. Most a főtéren és környékén korzóztunk. Mivel nem jutottam megfelelő desszerthez az étteremben, úgy éreztem egy kis fagyival kényeztetném még magam szívesen. Azt gondoltam, hogy a főtér és a sétáló utca környékén minden bizonnyal találok egy nyitva tartó kis ABC-t ahol vehetek a kedvenc pálcásomból. Újabb arculcsapásként ért, hogy bár vendéglőt találtunk párat, de közértet nem. Pesti ember lévén máshoz vagyok hozzászokva. Ennek ellenére azt hittem, hogy Keszthely nem annyira kicsi város, hogy ne legyen egy hely a főtér környékén, ahol vásárolni lehet. A tér egyébként nagy átalakuláson ment át a korábbi emlékeimhez képest. Nagyon mutatós lett, bár még folyt az építkezés. Számomra megint furcsa volt, hogy bizony az utcán és a téren egy teremtett lelket sem láttunk. Egy étterem teraszán ücsörögtek csak páran. Nem értem, mitől ilyen kihalt, élettelen ez a város. Szomorú szívvel tértünk vissza a szállodánkba. Még előző este úgy döntöttünk, hogy megkóstolunk a helyi készítésű desszert borok közül párat. Azt gondoltam, talán újabb csalódások, bosszúságok már nem érhetnek. Hát megint tévedtem...
  • A felszolgáló egy idősebb férfi volt, egy fiatalabb fiú sertepertélt mellette. Bár mindkettővel többször szemeztünk, elég sok időbe telt míg megtisztelt figyelmével bennünket a férfi. Kértük az itallapot, melyet rögvest meg is kaptunk.
  • Már fel sem szisszenek, mikor eljátszuk a vízjátékot (lásd korábbi bejegyzés)
  • Két bort választottam magamnak kóstolásra, megjegyzem a két legdrágábbikat, de a választásom nem ez befolyásolta, már előző este kinéztem magamnak ezt a két bort. Kértem a pincért hozzon mindkettőből fél decit. Morcosan megkaptam, hogy csak egy decit szolgálnak fel... Érti ezt valaki.... BSZ látja, hogy mindjárt csattanok, nem vagyok nagy ivó, a desszert borok meg amúgy is hamar fejbe vágnak... Kedvesem megnyugtatóan bólint a pincérnek, hogy rendben akkor egy decit kérünk. Ezek után "Morcos Úr" (MU) tovább próbálkozott, hogy akkor mindkettőből 1-1 decit kérünk mindketten? Na itt estem majdnem neki... miután kedvesem már korábban közölte vele, hogy ő egy házi pálinkát egy üdítőt és egy kévét kér. Megpróbáltam kedves, de hűvös arcom elővenni.... nagyot nyelve tisztáztuk, hogy nem, nem, a kétféle borból palackonként egy decit kérek... abba már bele sem akartam gondolni, mit szólt volna, ha úgy kérjük, hogy kétszer fél decit hozzon mindkettőből.... 
  •  MU kihozta a rendelést... de.... pálinka megérkezett.. üdítő nyema.... majd közölte, hogy az étterem kávé gépe és a recepciónál található bárban lévő is elromlott.... (erre későbbi bejegyzésben még visszatérünk... )
  • MU a két pohár bort, bár azt én rendeltem, szintén kedvesem elé tette le, majd közölte, hogy az egyik bor ÉPPEN elfogyott, ezért  a másikból hozott két pohárral, higgyük el ezzel sokkal jobban jártunk, mert ez finomabb... Hogy nem szakad rá az ég... ezt a pofátlanságot... BSZ látta rajtam hogy elönt a pulykaméreg... nyugtatóan szól hozzám, majd besegít, üdítőt amúgy sem kapott, a kávéjának is lőttek... pihenünk, ne idegeskedjek...
  • BSZ kisírta  pincértől, hogy legalább az üveg alján lévő két csöppet hozza MU, hagy kóstoljam meg mégis csak azt a bort, amire a leginkább vágytam.... A nap végén már olyan ideges és feszült voltam, hogy lassan pityeregni lett volna kedvem.... Kedvesem odasúgta kajánul mosolyogva, hogy aha... ki kellet nyitni az üveget, ezt nem akarta Morcos Úr, így aztán nem 2 csepp kóstolót, de egy picit tényleg kaptam... Nem akarta a presztízsét rontani a pincér, hogy hohohóó mégis csak talál bort..... Igazam volt. A borlapon található leírás alapján  tényleg az ízlett jobban amiből nem kaptunk....
  • Elegem volt a napból, az étterem is zárásra készülődött, hát kértem VOLNA a számlát, ha a pincérek nem kerültek volna el minket rendszeresen.... A mosdó felé menet kértem a fiatalabb pincért, hogy a szobához íratva a fogyasztást KÉREM a számlát. Igen igen, a SZÉP kárty az én nevemen van, tehát ÉN kérem a számlát.
  • MU kihozta a számlát, majd jött a kígyóbűvölés, a figyelemelterelés... hogy ízlett a bor... először rám nézett, majd mikor elmondtam, hogy nekem melyik ízlett VOLNA, arcára fagyott a mosoly, majd testével tőlem elfordulva párommal kezdett "fecserészni" majd egy jókezű zsebtolvaj ügyességével az orra elé tette a számlát úgy, hogy észre sem vettük... Újra felszisszentem.... Ezt nagyon nem kellett volna.... MU tipikus pasi... számára a nő... olyan láthatatlan valami, ami csak zavaró tényező a pasi mellett... Én viszont nem az a törékeny "szőke üresfejű barbi" vagyok, nem hogy átnézni, átesni is nehéz rajtam..... hát finoman de kiosztottam, majd legnagyobb elképedésére nagyon tüzetesen ellenőriztem a számlát,, úgy éreztem valamiért terel.... Remélem borravalóra nem számított....
 A boros fiaskó után felmentünk a szobába. A fürdőt meglátogatva persze azonnal kiderült, hogy takarítás, nagy valószínűséggel, csak kérésre van, vagy ha elmegy a vendég, mert a rötyepaper elfogyot... így caplathattam le a portára, ahol szó szerint a  kezemebe nyomtak egy guriga papírt, oszt mehettem isten hírével....ihaj csuhaj... ez aztán a magyaros és családias vendégszeretet...

A nap piros pontja(i)
Na az most nem volt... dehogynem... ismét volt WC papír a fürdőben....
A sok szellőztetéstől hideg volt ugyan nagyon, de csökkenet a zsírszag...

A folytatásban: másnap reggeli, számlázás, szobaelhagyás.... Balaton sülthal evés nélkül???

2012. nov. 4.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 4.

Mininovella a való életből 1.4


Második nap / 3


Ebéd után sziesztáztunk egy kicsit, majd egy újabb séta közben megtetszett egy étterem, hol azzal a nyüves SZÉP kártyával is lehet fizetni, mert az esti halászleves fiaskó, és a "csúcs" reggeli után, én biza nem voltam hajlandó ismét a szállóban enni. Este 6 körül vissza is mentünk a Park vendéglőbe. Ahhoz, hogy a teraszon együnk, este már nagyon hideg volt, így az étterem egyik belső "szobájába" ültünk le. BSZ szerint én mindenben csak a rosszat látom, lazítanom kéne kicsit, de mit tegyek ha nem megy, ha nem hagyják. pedig én úgy szeretném....
És elkezdődött a szörnyülködések sora...
  • A pincér -férfi létére- rosszabb volt mint egy klimaxos szőke bombázó, mindenhez "pofákat" vágott
  • Nekem régi mániám, hogy szeretem a csapvizet, pláne ha jó hideg, így kértünk egy kancsó bort és egy kancsó jeges, citromos vizet.... És igen, jól sejtitek, jött a ki szórakozik a másikkal játék, avagy biztos félre értettük egymást, a kedves vendég szóda vizet vagy ásvány vizet rendel... DE NEM!
    Kedves vendéglősök....
    Tessék már megtanulni, hisz tanítják ugye.... hogy egy pohár vizet, kérés nélkül is le kellene tenni az asztalra...
    Ja, hogy ez nem hoz a konyhára???...
  • Balaton és bor... hát igazán nem értem, amit rendeltünk volna, itt sem volt.... Aztán sírunk hogy nem jön a turista....
    De miért is menjek olyan helyekre ahol csak elméletben van választék.....
  • Tudom nevetséges... de mégis bosszantó..... mert odaragadt a kezem az asztalhoz.... VIASZOS VÁSZON TERÍTŐ.... Ide akarunk mi külföldi turistákat..... Tudom, könnyebb takarítani, nem kell mosatni... Istenem hányadik században élünk.... Van mosógép!!! Nem a nagy kék/szürke vízbe (Balaton) kell a terítőt kézzel sulykolva mosni....
  • Desszertnek szívesen fogyasztottam volna gesztenye pürét, de kiderült, igazi tejszínhab nincs, csak a flakonos műanyag, így erről letettem. Pláne, hogy ugyan kedvesen, de maró gúnnyal az arcán közölte a pultos -pincért már ezer éve nem láttam, így kimentem az italos pulthoz- hogy ez nem cukrászda.
A nap piros pontja(i)

A kaja viszont frenetikusan jó volt. Hatalmas adag vegyes sült hús, isteni krumplival, pirított hagymával.
Még egy dolgot meg kell említenem. Nekem nagyon fontos, hogy a mellékes, az mennyire mellékes.... Nos azt kell hogy mondjam, itt ez volt  a  fő. Az állam is leesett attól a luxustól, amit  a mosdóban találtam. Megmagyarázhatatlan számomra ez a kettősség,  a viaszos vászon kontra luxus mosdó...

Külön meg kell említenem, hogy a vendéglő kutyabarát. Mi sem tanúsítja ezt jobban, minthogy egy nagyon csúnya francia bulldog egész este ott mászkált a vendégek lába között, dörgölőzött simogatásért.

Ez a rész megint a kajálásról szólt, de kitartás... folyt. köv. :)

2012. okt. 29.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 3.

Mininovella a való életből 1.3


Második nap / 2


Amíg arra vártam, hogy BSZ elkészüljön a reggeli után, felfedeztem az erkélyt. Kiderült, hogy a hajnali fura zajok nem csak a szomszéd fürdőszobájából érkeztek, a szomszéd utcában található  a piac, amit reggel 6 óta "építettek" az árusok. 
Piac... Imádok piacra járni, friss termékek, olcsóbb árak, vidéken alkudozás... Ezt meg kell nézni...

A szállodáról és a szobáról olyan sok mindent nem nagyon akarok mondani, olyan 80-as évek hangulat, natúr lakkozott fenyőbútor, asztal, fotel, ágyak (összetolva kipótolva Grrrrrrr...), dohányzó asztal, kétajtós szekrény. Ronda radiátor (de ez ízlés kérdése), és undormány szőnyegpadló. Kicsi, hagyományos kb. 10"-os tévé, a távirányítóról a gombok lekopva. BSZ szíve szerint a távirányítót a falhoz csapta volna....  Nekem külön élmény volt kitalálni melyik gomb megnyomására mi történik. A kitalálósdi legalább jó móka volt, szeretem a kihívásokat.. :)  A TV egyébként azon kívül hogy zajforrás, másra nem igazán jó, mert az ágyból csak bolhákat látni rajta. Oh... ezt majd elfelejtettem... Ha be akarsz valamiket dugni... pl. telefontöltőt, Tabot.... fényképezőgépet.... bármit.... aminek energia kel.... Pláne, ha párhuzamosan akarod használni, azt az egy szem szabad konnektort ami a szekrény mellet van, mindentől (asztal, szék, ágy) jó távol, hát bajba kerülsz. Nosza nézzünk körül, van-e még szabad konnektor... Hát persze hogy nincs.... Ilyenkor mit tesz az ember... Valamit kihúz ami be van dugva... Ja hogy akkor nincs éjjeli lámpa.... sebaj, majd botorkálunk. Úgy látszik az előző "lakó" is hasonló problémákkal küzdhetett, így utólag értettem, meg, hogy az én oldalamon lévő kislámpát, miért nekem kellett nyaktörő mozdulatok árán bedugnom a megérkezésünkkor, gondosan az ágytámla mögé elhelyezett konnektorba....

Kis készülődés után először a mólóra sétáltunk le, egy parkon keresztül. A park szép volt és gondozott, az utakról a hulló őszi levelek össze voltak gyűjtve. Számomra megdöbbentő volt, bár egy szép őszi szombat van, viszonylag kellemes meleg és napsütés, mégis, alig mászkál pár ember a városba, ők is főleg helybéliek. Erre abból következtettem, hogy turistáktól szokatlan módon, nagyon tudatosan, célirányosan, nézelődés nélkül közlekedtek, vagy kutyasétáltatás közben jó ismerősökként beszélgettek. A móló felé közeledve egy bódénak sem nevezhető valamiben ült egy fiatal hölgy dideregve, könyvet olvasott. Mint kiderül, hajókirándulásra lehet nála befizetni. A Balaton egyébként szép volt még úgy is, hogy nagyon alacsony volt a vízszint. A hattyúk nagyon helyesek és "élelmesek" voltak, hisz ha nem kaptak kaját, máris másik embert szemeltek ki és úsztak oda hozzá.
A szállodába visszafelé tartva útba ejtettük a piacot BSZ akár hogyan is tiltakozott. Teljesen lenyűgözött. Olyan igazi vidéki zsibvásáros az egyik fele, a másik felén, rendezett körülmények között termelők kínálják a portékáikat.
Hamar gazdagabbak lettünk 2 termo kardigánnal, alkudozva 4000 forintért ötezer helyett. (Nagyon megy ez nekem :) ) Egyébként láttam az áruson, hogy ő is élvezte, huncutul vigyorogtunk egymásra ezerrel :)

A termelői piacon IGAZI, MAGYAR SZŐLŐT kaptam. Mint megtudtam Pannónia Kincse névre hallgatott. Nagyszemű mint az olasz, de elmondhatatlanul jobb. Egyszerűen édes mint a méz, és bármily hihetetlen nap íze van.Ha valaki bárhol összeakadna ezzel a fajtával, mindenképpen kóstolja meg.
Egy másik standon egy kedves hölgy kecskesajtokat árult mindenféle ízesítéssel. Mindegyikből vettem egy vékony szeletet -az egész vagy 15 dkg volt-, a hölgy mégsem elégedetlenkedett, boldog volt, hogy "kóstolgatni" veszem a sajtot. Így meg is lett az ebédünk, sajt szőlővel. Ezt már csak néhány olaj bogyóval és egy pohár finom borral lehetne feldobni, de nem Görögországban vagyunk....
Komolyan mondom, a hölgy sajtkészítő tudományát tanítani kellene, a kiválónak mondott francia sajtokat simán kenterbe verte a portéka, az ára pedig elég baráti volt, hisz 3000.- Ft. volt kilója.

Végre nem bosszankodom :), végül is pihenni, kikapcsolódni jöttünk, így kellene ennek mennie az első perctől kezdve....
(folyt. köv....)

2012. okt. 25.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 2.

Mininovella a való életből 1.2


Második nap / 1



Ahogy ez már lenni szokott, reggel a szomszéd fürdőszobai ügyködése ébresztett. Azt hiszem, a falak betonból vannak, de ha nem, akkor is nagyon vezetik a hangot, ráadásul a szomszéd dalolt is fürdés közben, én meg rossz alvó vagyok.... Így esett, hogy én már hajnali 6-kor kukorékoltam. Mivel BSZ hétalvó, ezért már 8-kor ébresztgettem, hogy 9-kor reggelizni mehessünk. De mi sem változott az elmúlt majd 20 évben, most is egyedül fedezhettem fel a reggeliző helyet. BSZ már az "előkészített" terepre érkezett.
Éééééés igen. Jól sejthető módon, ismét jöttek az apró bosszúságok sora reggel 9-kor, miközben 10-ig lehet reggelizni. 

  •  nincs cukorpótló (később mégis lett pár darab, még jó hogy eszébe jutott a pincérnek hogy merre találja)
  • nincs elég forró (ezeknél valami mánia, hogy a forró az langyos...) víz a teának, a tárolóban alig van 2 bögrényi lé
  • nincs felvágott (kérdésemre, hogy hoznak-e még ki valami ehetőt, azt a választ kaptam, hogy mondjam meg mennyit kérek, akkor vágnak pár szeletet. Hát honnan a bánatból tudjam, hogy mennyit fogunk enni... ráadásul miből????, mert azt nem árulták el, hogy téli szalámi volt a menü vagy párizsi…)
  • sajt csak 1 szelet (már rá se kérdezek…)
  • nincs zöldség, csak 1 karika uborka (csendben elveszem, mintha lopnék....)
Összefoglalva, reggel kilenckor az étterem kifosztva, de kedvesen közölték, hogy roppanós virsli és rántotta még van. Hát a virsli az tényleg roppant, de más jót nem tudok róla mondani, a kutyának sem szívesen adnám oda, olyan százforintos kategóriás termék volt.

A reggeli piros pontja(i)
  • A rántotta jó volt, a kenyér friss.
Nos, mielőtt mindenki azt hihetné, hogy csak a kajálásról szól az élet, előre szólok, hogy nem így van, de a többit a folytatásban  :)

2012. okt. 23.

Ajánló, NoraOak - Sose hunyd le a szemed

NoraOak - Sose hunyd le a szemed

A link megtalálható "Még íródik :) (Reményeim szerint)" bejegyzés alatt (is), de hamarosan átkerül az "Ahol befejezetteket (is) találsz :)" bejegyzéshez, mivel a történet a vége felé közeledik.
 
Váratlan és megtisztelő felkérést kaptam a Könyv ajánló (ajánló???) bejegyzésem megjegyzései közt NoraOak-tól. Azt kérte készítsek kritikát a blogján található írásáról, mely a Sose hunyd le a szemed címet viseli.
A felkérés olvasását követően gyorsan megnéztem a blogot, és elolvastam az első két fejezetet. Azonnal a friss, fordulatos, izgalmas, szokatlan szavak jutottak eszembe, s közben olyan érzésem volt, mintha mentát szagolgatnék, mély, tiszta levegővétellel, tiszta tüdővel a koszos nagyváros kellős közepén. Elmémben az oázis szó villogott. Alig vártam, hogy elteljen a nap hátralévő része, és tovább olvashassam a regényt. Eljött az este, és én folytattam a történet megismerését, majd mikor felpislantottam a gépről az órára, megdöbbentem, hogy hajnali kettőt mutatott. Teljesen lekötött a történet,  belefeledkeztem a már megírt 48 fejezet "elfogyasztásába".

A történet eddigi részeit végigolvasva két gondolat foglalkoztatott.
Miért ilyen kevéssé látogatott a blog.A válasz talán abban keresendő, hogy ebből a regényből hiányzik a "csöpögős nyáltenger", bár van benne szerelmi szál, de nem ez a történet fő lényege.
Twin Peaks. Miért nyomakodnak ebből a sorozatból képek a szemem elé agyam rejtett zugaiból. Először nem értettem, mígnem rájöttem, hogy a történet számomra pontosan olyan élményt okozott, mint a fiatal koromban látott sorozat.
Bizonyára akad, aki hiányolja a történet rövid leírását. Nos, állíthatom, hogy NoraOak olyan elvont, sejtelmes, izgalmas történet ír, hogy vétek lenne akár pár soros történet ismertetőt írni, mert pont a lényeg veszne el, az olvasás és a felfedezés élménye.

Meleg szívvel ajánlom mindenkinek ezt a történetet, akik az elvontabb, magasabb szellemi színvonalat képviselő izgalmas írásokat kedvelik, mert kedves olvasó, az író bizony megdolgoztatja fejezetről fejezetre az agyunkat.

Akinek írásom felkeltette figyelmét NoraOak története iránt, már most figyelmébe ajánlom új írását, melynek címe Amiről nem tudsz.

2012. okt. 20.

Balaton, azaz a bosszúságok száma tart a végtelenhez 1.

Mininovella a való életből 1.1


Szeptember végén, egy hosszú hétvégére Keszthelyre utaztunk a kedvesemmel.
(A helyett hogy fizetést kapna az ember, kapj a SZÉP kártyára a pénzt, mert a cég minden lehetséges cafeteria elemet nem biztosít, hát nincs választás, marad  ez a marhaság, amit csak szállásra meg kajára tudok költeni.)
Sokáig törtem a fejem, megnevezzem-e konkrétan a szállásunkat, de úgy döntöttem, még ha (negatív) reklám is, a netes elérhetőségét megadom. (http://bacchushotel.hu).
Addig, míg telefonon és e-mailben tárgyaltam velük, minden szép volt és gömbölyű.

Első nap


Az első arcul csapás akkor ért, mikor a visszaigazoltan francia ágyas szobánkban két külön álló ágyat találtam összetolva. Azt az igazi fenyő ágyat nagy kerettel. A libidónak annyi... Kis reklamáció, majd a portás egy másik szobából, kihozott valami hosszú keskeny vasalódeszka félét, és a kezembe akarta adni, hogy tegyük be a két ágy közé, majd rendezgessem el a lepedőt...
Valószínűleg elég csúnyán nézhettem rá, hát legalább a szobáig elvitte (2. em. lift nincs).
Gyors szellőztetés (tiszta zsír szagú a szoba), majd rohanás vacsizni, étterem 10-kor zár.
Sok évvel ezelőtt isteni halászlét fogyasztottam itt, hát az étlapot meg sem nézve azt rendeltem. Később kiderült, milyen szerencse, hogy a párom csak salátát kért...

A vacsora "képekben"
  • halászléhez Erős Pistát kínálnak ha csípősen szeretem... (megrökönyödés, felháborodás, egyezkedés, majd száraz csöves paprikában kiegyezés, de nem forralják bele... hát ez így egy kalap k@kit nem ér, de azért kirendeltem.) 
  • a halászlé nem volt forró, olyan.... melegecske... (már majdnem mindegy milyen, amennyire éhes vagyok este 9-kor, régen volt délben az ebéd...) 
  • a piros víz amit kihoztak KESERŰ mint a bűn, és pocsolya íze van... (Basszus, ezt senki nem kóstolta meg????) 
  • a harcsa darabok porc része ropog a fogam alatt (Ezt bizony nem főzték meg rendesen, pedig a hal 1 perc alatt kész....)
  • 21:45-kor desszertet és kávét kértünk, már görbén néztek ránk.... 
  •  bár borbarát szállodaként reklámozzák magukat, de a borlap nekem kicsit szegényes (Bizonyos Személy (BSZ) szerint megint csak kötözködök, nekem semmi sem elég jó), ráadásul nem volt mindenből, pedig saját pincéjük is van.
A nap piros pontja
  • a saláta állítólag jó volt
 A fogyasztást kértük a szobaszámlához írni, erre pofavágás volt a válasz. Bizony, bizony úszott a borravaló. Ezt a remek vacsorát másként meg sem hálálhatnánk.
Vissza a szobába. A zsírszag elviselhetetlen. Kiderült, a törölköző halálosan büdös, az okádja magából a fertelmet. (Még jó hogy mindig viszek otthonról tisztát). Szerencse hogy fáradtak voltunk, így hamar elaludtunk.

2012. okt. 16.

Könyv ajánló (ajánló???), Sylvia Day: Hozzád kötve - Bared to you (Crossfire sorozat 1. kötet)

Sylvia Day: Hozzád kötve - Bared to you (Crossfire sorozat 1. kötet)


A Hozzád kötve a Crossfire sorozat első kötete, mely az Ulpius Ház kiadásában jelent meg. (http://www.ulpiushaz.hu/day-sylvia-hozzad-kotve)
 Zárójelben jegyzem meg, hogy a New York Times Bestsellereként kínálják a könyvet.
A történet nagyon röviden
A 24 éves Eva Trammel (Miss Probléma) most költözött fotómodell barátjával Caryvel New Yorkba, Manhattan egyik menő épületének egy lakásába, gazdag mostoha apjának köszönhetően. Eva a munkahelyén szó szerint seggre esik a Cross Industries tulajdonosa Gideon Cross (Mr. Kényelmes) előtt. A két főhős már ekkor érzi a heves vonzalmat a másik iránt. Gideon és Eva között néhány futó találkozás után az alábbi párbeszéd zajlik le
-Van valakid Eva?
-Mi köze van magának ahhoz?
-Mert meg akarlak dugni, Eva. Tudnom kell, mi áll az utamban, ha áll valami egyáltalán.
-Meglehet, hogy nem érdekel a dolog, Mr. Cross.
Természetesen mindketten vadul vágynak a másikra. Eva a sötét hajú magas, jólöltözött szekszi pasira, Gideon pedig a szőke Evara, annak ellenére, hogy mindenki úgy tudja róla, hogy a barna hölgyekre bukik.
Egyikőjüknek sem kell sokáig várnia a másikra, vad fantáziájuk képei hamar beteljesülnek A féktelen szex hamar átfordul egy kizárólagosságon alapuló szenvedélyes kapcsolatba, mely nem felhőtlen. Mindkét fél nagy puttonyt cipel a hátán, és a puttony tartalmát ki könnyebben ki nehezebben osztja meg a másikkal. Eva állandóan menekül, nála ez a problémák megoldása, Gideon pedig bezárkózik csigaházába. Ahhoz hogy  a kapcsolat jól működjön el kell takarítani a múlt szemeteit, sérelmeit és sérüléseit, s mivel mindketten birtokló típusúak még ezzel is külön meg kell küzdeniük. Természetesen most is vannak epekedő "régi barátok", kedves családtagok és Cary a jóbarát, akik extra szívdobogást okoznak, keverik kavarják a szálakat.

A címből is látszik, hogy ambivalensek az érzéseim e trilógia első részével kapcsolatban. A történet erősen emlékekztet a E. L. James Ötven árnyalat sorozatának első kötetére (http://www.ulpiushaz.hu/james-e-l-a-szurke-otven-arnyalata). Bevallom, nekem gyenge utánzatnak tűnik még akkor is, ha a karakterek,a személyiségek nem azonosak. Gondolok például a két főhős megismerkedésére, vagy az idézett párbeszédre, hogy Gideon milyen nyersen fogalmazva közli vágyait....

Hogy őszinte legyek, egy korábbi bejegyzésemben ajánlott Mary Poppins: A Barátságból szerelem c. írása (http://friendshiploveby.blogspot.hu) szerintem simán felülmúlja ezt a bestsellernek kikiáltott regényt, pedig még csak a 12. fejezetnél tartunk, vagy ZoÉ (http://myfantasiabyzoe.blogspot.hu) és Pixie (http://pixiesstories.blogspot.hu) történetei között is akad jobb.

Egy dolog viszont teljesen biztos. A regény erotikus töltete miatt, garantáltan szükség lesz a 112 segélyhívót tárcsázni -ha nem áll otthon rendelkezésre tűzoltásra alkalmas személy- egy komplett tűzoltó brigád kirendelése vagy az infarktus veszély miatt rohamkocsit rendelni....

Összefoglalva, ha nem zavar a gyenge történet, akkor bátran olvassuk el a regényt. Én mindenesetre várom a folytatást, és reménykedek egy jobb cselekmény szálban, egy izgalmasabb folytatásban.

2012. okt. 15.

Ajánló, Twilight by Henna

Twilight by Henna


A link megtalálható  "Még íródik :) (Reményeim szerint)" bejegyzés alatt (is).
http://twilightbyhenna.blogspot.hu

Nehéz erről a történetről ajánlót írni, de talán nincs is rá szükség:wink:  , beszéljen az írónő maga...

"Ha valakinek ismerős lenne a történet, az nem véletlenül van így.
Ezt a twilight fanfic-et egyszer már felraktam, az akkor "Ha azt hiszed, már nincs remény" címmel, egy másik oldalamra.
Visszaolvasva és az akkori népszerűségre való tekintettel úgy gondoltam, érdemes lenne ismét, egy kicsit meghosszabbítva, kijavítva ismét felrakni.
Remélem a régi csapat tagjai ismét felbukkannak, talán új emberek is, és most is örömmel olvastok majd. :)"
Akik a történetet csak most kezdik olvasni, hagy mondjak annyit biztatásként mielőtt az első pár rész elolvasás a után megfutamodnának a story továbbolvasásától, a 15. rész után bizony nagy nagy kavarások jönnek, a történet egyre kevésbé hasonlít az eredeti regényre. Henna saját megjegyzése szerint ez egy "sütis és piskótás" történet, azaz ne izguljatok, Henna a szerelmesek pártján áll..... :)

2012. okt. 14.

Ajánló, Xénikee: I can't stay away

Xénikee új története: I can't stay away, azaz Nem tudom magam távol tartani

 A link megtalálható  "Még íródik :) (Reményeim szerint)" bejegyzés alatt (is).

HŰŰŰHA


Kérem szépen, belém szorult a levegő. A lélegzetem is elállt Xénikee  blogján (http://incompletetwilightstory.blogspot.hu ) található történettől mely az I can't stay away címet viseli.
A honlap szerint a tartalom:
 "A cím azt jelenti, hogy Nem tudom magam távol tartani (magyarosan).
A tartalma a történetnek pedig:
Bella és Edward mindketten boldog házasságban élnek saját párjukkal. Illetve csak Edward, ugyanis Bella esküvője elmarad egy botrány miatt, és, hogy szomorú lelke megnyugodjon egy időre a Cullen családhoz költözik. Makacsul hajtja az igazát, a Cullen család apraja nagyja egyetért vele, kivéve Edward. A kettőjük között lévő konfliktus és harag lassan egészbe másba megy át. Észre sem veszik, de az idő elteltével tűzzel teli vitájuk szenvedélyes vonzásba csap át. Boldogságuk útjába saját lelkiismeretük, és párjuk áll. Rá kellett döbbenniük, hogy egyikőjük sem tud élni a másik nélkül, és az addig hitt megfelelő partner, nem is annyira megfelelő számukra, mint hitték. Edward és Bella kapcsolata veszélyes vizekre evezett, és már egyikőjük sem tudja eldönteni mi lenne a helyes út. Képesek feladni mindent egymásért? Vagy Bella bűntudata nem hagyja őt nyugodni, és még is csak Richard oldalán marad?"

Jelentem, megjött az első fejezet, és én PONTOSAN azt kaptam, amit ajanló ígért. Se kevesebbet se többet. Döbbenetes és izgalmas. Feszülten várom a következő részt, miközben beleolvasgatok a blogon található befejezett történetekbe. Mindenesetre a hörgőtágítót előkeresem a gyógyszarok közül, nehogy megfulladjak a légszomjtól. .)

2012. okt. 12.

Ajánló, Új gyűjtőblog

Új gyűjtőblog


Egy új, az enyémtől teljesen eltérő struktúrájú gyűjtőblogra akadtam.
A blog felépítését, kialakítását elnézve, kifejezetten Twilight rajongóknak ajánlom, illetve azok szereplőiről íródó történetek kedvelőinek. A blog most lehet kialakulóban, szabad megqkkantani .)  http://fanfiction-piszok.blogspot.hu)